Milyen tünetek esetén kell refluxbetegségre gondolni?
A refluxbetegség tünetei lehetnek fogyás, hányás, mellkasi fájdalom, de sokszor rossz szájszag, gyomorégés, égő érzés a garatban hívja fel a figyelmet a betegségre. A gyakori böfögés, csuklás, étvágytalanság, csecsemőnél irritabilitás is jele lehet a refluxnak. A fentieken túl légúti tünetek (köhögés, hörgőgyulladás, asztma, tüdőgyulladás), csecsemőnél légzészavar, légzéskimaradás, valamint fogzománc károsodás is utalhat a betegségre. Néhány vizsgálat fül–orr–gégészeti megbetegedésekkel is kapcsolatba hozza a refluxot (pl.: közéfülgyulladás, torokgyulladás, gégegyulladás), ezt azonban tudományosan alátámasztani megfelelő vizsgálatok hiányában egyelőre nem tudták.

Mit kell tudni a betegség hátteréről?
A gasztroözofágeális reflux során a gyomortartalom a nyelőcső felé áramlik, amely általában akaratlan, passzív jelenség. A reflux normál élettani folyamat, amely nem okoz panaszt: egészégesekben, és csecsemőkben is naponta többször előfordul, ez azonban kis mértékű, nem gyakori, és a nyelőcső nyálkahártyája nem károsodik. Betegségről akkor beszélünk, ha a nyelőcső nyálkahártyájának kémiai irritációja is kialakul, és betegségtünetek is jelentkeznek. A refluxos panaszok leggyakrabban tavasszal és ősszel jelentkeznek, gyermekkorban szerencsére általában átmenetiek, néhány hónapos kezelés után a probléma megszűnik.

Milyen életmódbeli és egyéb kiváltó tényezői vannak a reflux-betegségnek?
Refluxot bizonyos ételek és gyógyszerek is kiválthatnak (pl: csokoládé, alkohol, koffeintartalmú italok, zsíros ételek, hörgőtágítók stb.), a nyelőcső alsó záróizma ilyenkor könnyebben ellazul, és ez vezet a panaszokhoz. Bizonyos esetekben a lassú gyomorürülés, vagy anatómiai rendellenesség indítja el a folyamatot. A köhögéssel járó betegségek, az elhízás, és a dohányzás is fokozza a panaszokat.

Mit tehetek, ha a gyermeknél ilyen tüneteket észlelek?
Csecsemőkorban a bukás is refluxot jelez, ezt azonban ebben az életkorban, ha betegségtünetekkel nem jár (étvágytalanság, lassult súlyfejlődés, légzészavar), akkor normálisnak tartjuk, amelyet neve is jelez: élettani (fiziológiás) reflux. Csecsemőkorban a tápszer sűrítése, fejvég megemelése, valamint szigorú tejmentes diéta bevezetése jön szóba a tünetek orvoslására, érdemes azonban szakember tanácsát kérni, mivel a legtöbb esetben nincs szükség kezelésre.
A csecsemőkor fölött egyértelmű tünetek esetén az életmódbeli változtatások (bal oldalfekvés, életmódbeli változtatások, étkezési tanácsok) mellett átmeneti savcsökkentő kezelés elindítása jön szóba. A leggyakrabban ún. proton-pumpa gátló gyógyszereket alkalmazunk, amelyek a gyomor savtermelését csökkentik. A gyomorégés csökkentésére rövid idejű kezelésként antacidák (savkötők) alkalmazása is szóba jön, ezek azonban hosszabb kezelésként mellékhatásaik miatt nem adhatók. Ha a tünetek nem egyértelműek az orvos 24 órás pH mérést végezhet (egy vékony szonda lehelyezésével a nyelőcsőbe regisztrálja, hogy hányszor, mennyi ideig, mennyire savas reflux jelentkezik). Súlyosabb, vagy visszatérő panasz esetén gyomortükrözés is javasolt, amellyel a háttérben meghúzódó betegségek, illetve a nyelőcső nyálkahártyájának károsodása kizárható.
A betegek egy részében nem a gyomorsav, hanem az epés gyomortartalom visszaáramlása okozza a panaszokat, ilyenkor a nyálkahártyát védő, ún. bevonószereket is alkalmazunk.
Több esetben a pszichoszociális tényezők- mint iskolai stressz, családi problémák- is hozzájárulnak a betegség felerősödéséhez, ilyenkor pszichoterápiás kezelés is szóba jön.

Milyen a betegség lefolyása?
A legtöbb esetben gyermekeknél átmeneti problémáról van szó, amely spontán is megszűnik, a visszaáramló gyomornedv azonban a nyelőcsövet károsíthatja. A betegség hátterében előforduló alapbetegségek tisztázására ezért elhúzódó panaszok esetén mindenképp orvosi vizsgálat is javasolt.

Megjelent a Képmás magazin 2015. szeptemberi számában


< vissza